Nyáron is Estöri!

Azon olvasókat, akik méltán elfogult bejegyzéseink nyomán az objektivitás hiányától szenvednek, kedves barátunk és médiapartnerünk, Oszvald György segíti ki szorult helyzetükből - a Kőbányai Közéleti és Kulturális Portálon napvilágot látott összefoglalója lerántja a leplet az Esterházy Summer University minden, eleddig kibontatlan részletéről. Alapmű!

Sziasztok ESU17-ek! Kedves Barátaink! Köszönjük a Summer Campon való részvételeteket, a csodás napok precíz dokumentálását, a rengeteg mosolyt. Bízom benne, hogy a jövőben a kapcsolat parázson marad még. Talán ez a blog,..vagy... egy - Marci által emlegetett zárt FB csoport létrehozása (ezt rátok bíznám, meghívót kérek rá) segíthet. Ill. gondolkozunk azon hogy a jövő évi verseny bizonyos szakaszába- vagy éppen a mentorálásra- egy sulitok által indított csapat mellett- valamiképpen bevonódjatok. Szép nyarat mindannyiatoknak! Üdv: Balázs

2017.07.05. A mai nap folyamán utunk Bécsbe vezetett. A szokásos indulás után sok érdekességet tudtunk meg az osztrák tartományokról és az utunkba eső városokról a saját idegenvezetőnk jóvoltából. A nap elején buszos idegenvezetés történt, majd a Collegium Hungaricumban hallhattuk az épület történetét.  Ezután egy rövid, ám de tartalmas séta után 11:45-kor megérkeztünk a Magyar Nagykövetség épületébe. Itt egy hölgy körbevezetett minket, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel találkozhattunk a magyar nagykövettel. Egy kis vendégség után különleges és egyben felemelő pillanatnak lehettünk szem- és fültanúi. Az egyik csapattársunk és egy zongorista előadást tartott nekünk, ami csak hab volt a tortán. A tartalmas órák után egy kiadós ebédre került sor a McDonald’s- ban, majd egy bő órás szabadidőt kaptunk.   Utazásunk következő állomása a Kunsthistorisches Múzeumba vezetett, ahol egy óránk volt kitölteni a feladatlapot, amit kaptunk. A keresések közben sok szép és érdekes

Ez nap is eljött. Ma kicsit tovább aludhattunk, mert a Szieszta Hotelben tartottuk az utolsó forrásfeldolgozást. Mármint tovább aludhattunk volna, csak rendet kellett rakni, hatalmas volt a kupi, de végül Ádámnak köszönhetően oda értem mindenhova.  Zárásként volt egy búcsú játék. Mindenki hátára ragasztottunk egy papírtányért, és ráírtuk a másiknak szánt üzenetet. Ebéd után mindenki haza indult, könnyes búcsút vettünk egymástól. Marcsi egy nagyon szép beszéddel zárta Nyári Egyetemet, a diplomáink kiosztása után.  Rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk.Mindenkit hiányolni fogok, de a kapcsolatot mindenképpen tartani fogjuk. 

Ma újra Fraknónak vettük az irányt. Az utolsó fraknói forrásfeldolgozás is nagyon jól sikerült, Mátyás király asztalát kutattuk fel. Ezután, a nap témájához híven, a vár konyháját jártuk be. Nagyon, de nagyon alapos bemutatót kaptunk az evőeszközök történetéről. Majd az ebéd következett a felújított, modern étteremben.  Hihetetlenül pontosan indultunk Ausztria egyik legnagyobb vidámparkjába, a St. Margarethen Familyparkba. Nagyon jól éreztük magunkat. Kisebb csoportokra bomlottunk és felültünk szinte mindenre. A mi "óvónénink" Andi néni volt, nagyon kedves,közvetlen, vidám és szakmailag is kiváló embert ismerhettünk meg személyében.  Végül egy meglepetés búcsúesten vettünk részt. Kisvonattal mentünk le a Lővérekből, a belvárosba. Itt fagyiztunk, majd sétáltunk és beszélgettünk. A táborról is kikérték a véleményünket. Hihetetlenül élveztem! Nagyon profi volt a szervezés, a társaság is kiváló! Nagy köszönet az Estöri Teamnek (Marcsinak!!) az egész hétért. Nagyon várjuk a

Ma korábban indultunk, ugyanis egy kicsit hosszabb út volt tervbe véve, az úti cél: Bécs! A buszon, idegenvezetőnk, Ildikó elmesélte Burgenland történetét, majd a városba érve az éppen látható nevezetességeket mutatta be a buszról. Egy idegenvezetéssel egybekötött városnézés következett. Először a Collegium Hungaricum épületében találkozhattunk újra a klíma hűvösével. Itt bemutatták az intézmény történetét és a mostani programjait, céljait. Ezek után a Magyar Nagykövetség felé vettük az irányt, talán ez volt az egyik legérdekesebb program a tábor során. A Nagykövet Úrral személyesen is találkoztunk, bemutatta a képek történetét,kisebb beszédeket tartott nekünk. Még egy váratlan zongora bemutatót is meghallgathattunk.  Egy hosszabb városnézés után ebédeltünk. Ebben az étteremben sem kellett mellőznünk a magyar nyelvet, itt is magyarul köszönt az eladó. Egy rövid szabadprogram után a Művészettörténeti Múzeumba néztünk be, sajnos csak egy órácskára.  Végül a schönnbrunni kastély ke

A mai napunk a felkelést követően az étteremben folytatódott, ahol magunkhoz vehettük az elsődleges létszükségletünket, a reggeli kávénkat. Ezt követően utoljára indultunk Fraknó dicső várába. Először forrásfeldolgozás következett, melyet szintén Foki Tamás tanár úr vezetett. Ebben megismerkedtünk a Mátyás kori étkezési szokásokkal. Ezt követően meglátogattuk a vár konyháját. Majd pedig a vár képtárat néztük meg, melyen tárlatvezetőnk dr. Kiss Erika volt. Precizitása, lelkesedése lenyűgözött mindnyájunkat. Majd pedig a vár bástyájában kialakított étteremben elfogyasztottuk ebédünket. Ebédet követően végleg búcsút vettünk Fraknótól és elindultunk a híres Märchenparkba. Itt 3 órát töltöttünk el. Adrenalin szintünket növelte, a hullámvasút, de Leonardo repülői sem riasztottak vissza minket. Ezt követően visszautaztunk a szállodába, és elfogyasztottuk utolsó vacsoránkat. Ezután meglepetés következett számunkra a szervezők jóvoltából. Kisvonattal leutaztunk Sopron belvárosába, ahol elfogyas

A búcsú napja, így lehetne a legkönnyebben jellemezni. Egyedül délelőtt volt még minimális foglalkozás. Valamint eközben az M1 stábja forgatott és interjúkat készítettek. Ezután már csak az  utolsó ebéd maradt hátra , közben még beszélgettünk, de utána mindenkinek haza kellett indulnia. Szerencsére nekem nem kellet sokat utaznom. Végezetül pedig meg szeretném köszönni az Esterházy magánalapítvány munkáját. Nagyon boldoggá tett, hogy részt vehettem ebben a fantasztikus élményben. Remélem a jövőben is szerveznek még ilyen programokat.

Sziasztok! Ajánlott zene: Alvaro Soler – Sofia A keddi videót azzal zártuk, hogy vidámparkba megyünk, de ez nem igaz, mivel az a holnapi program. Tehát hazudtunk. :D  A mai napot Bécsben töltöttük. Nagyon sok mindent néztünk meg, talán túl sokat is… Voltunk a Collegium Hungaricum épületében, a magyar nagykövetségen, templomban, a belvárosban,  a Bécsi Szépművészeti Múzeumban és a schönbrunni kastély parkjában. A nagykövetségen Dr. Perényi János nagykövet úr rögtönzött egy töriórát és beengedett minket a saját dolgozószobájába is, miután nyomott egy laza talit a török nagykövettel. Ezek után a bálteremben az egyik csoporttársunk elzongorázta a What a Wonderful World és a Sofia című számokat (ezért lett a Sofia a napi zenénk). Egy belvárosi Mekiben ettük meg a fantasztikusan egészséges és tápláló ebédünket. Finom volt. Szabadidőnk alatt ellátogattunk a Manner boltba bevásárolni, ahol sikerült még egy zacskónyi csokit venni. A Szépművészeti Múze

BEST DAY EVEEERR!❤ Reggel 7 óra: ébredés és #pánik. Hogy miért? A balszerencsénk miatt. Köszönhetően egy éjszakai balesetnek, egy csőtörésnek, nem volt reggel víz a szobában és kénytelenek voltunk ásványvízzel arcot mosni... végülis nem is olyan rossz.😞 Aztán jött a szokásos fraknói forrásfeldolgozás. A mai téma a középkori táplálkozás volt és utána meg is néztük a vár konyháját. Ebéd utan jött a mindenki által várva várt program, ami nem volt más mint Ausztria legjobb és leghíresebb vidámparkja, a Märchenpark. Miután visszaértünk Sopronba, egy finom vacsora és egy rövid kis szusszanás után elindultunk a szervezők által meglepetésül kitalált búcsúestre. Kisvonattal lementünk a városba és közösen leültünk fagyizni. Visszaindulás előtt tettünk még egy kisebb kört a városban és kissé nosztalgikus hangulatban beszélgettünk az egész versenyről, a táborrol, arról, hogy kinek mi tetszett avagy nem tetszett. Majd a már mindenki által jól megszokott útvonalon sétáltunk vissza a szállo

Ismét a szokott időben keltem. Az úti cél Fraknó volt. A mai nap témája a 16-17.századi étkezéskultúra volt. Mint kiderült Magyarországról csak három szakácskönyv maradt fent. Ezután a várkonyha kiállítását tekinthettük meg. Nagyon különböztek az akkor fogyasztott ételek a maiaktól és az étkezési kultúra is teljesen eltért a maitól. A túra végeztével pedig kipróbálhattuk a vár mostani konyháját, ahol igaz, jelenkori, de nagyon finom ételeket készítenek. Ezután a nap utolsó programja következett, ami nem igazán a történelemtudományhoz kapcsolódott, de annál szórakoztatóbb volt. Elmentünk a FamilyParkba. Természetesen mindenki nagyon jól érezte magát és sokan, köztük én is, legyőztük a tériszonyunkat, amikor kipróbáltuk a jobbnál jobb gépeket. Mindezt csak egy dolog tudta beárnyékolni, az, hogy másnap véget ér a tábor. Amint hazaértünk a vidámparkból egy meglepetés program várt bennünket. Kiderült, egy kisvasutas városnézéssel összekötött fagylaltozáson vehettünk részt. Később pedig egy

A mai napunkon egy kicsit korábban kényszerültünk az ébredése, mivel a napunkat a Manner hazájában, a valaha volt Monarchia, valamint a mai Ausztria fővárosában töltöttük el, Bécsben. A továbbiakban részletezzük a tartalmasságától ronggyá facsaró módon fárasztó napunkat. A szokásos napkezdésünket egy elméletileg negyedórával korábbi indulással tervezték be, de a busz épp ennyi késéssel indult. Körülbelül egy bő óra utazás után érkeztünk meg és parkoltunk le a Schwedenplatzon. Első állomásunk a Collegium Hungaricum volt, itt megismerkedtünk az intézmény történetével. Sajnos itt a színvonal az eddigiekhez képest szerény véleményünk szerint alulról verdeste a lécet, bár említésre méltó munkájukat és hivatásukat nyilvánvalóan több mint tökéletes teljesítménnyel végzik az intézmény dolgozói. Sajnos nem éreztük a lelkesedést, hogy ezekben érdekeltté tegyenek minket is. Utána egy színvonalas belvárosi sétával töltöttük el az időnket, amíg be nem következett a várva várt pillanat, hogy belépj

A hét közepét elérve egyre jobban odavagyunk a táborért és egyre nehezebb elfogadni, hogy mint minden jónak, ennek is lassan vége lesz. A harmadik nap eleje - annak rendje és módja szerint - hatalmas káoszként indult, köszönhetően annak, hogy sikerült elég alaposan elaludnunk. (Miért is kéne felkelni az ébresztőre?) Gyors reggeli után, fél 9-kor már a buszon ültünk és Bécs felé vettük az irányt. Miután beértünk a város első, emberek által lakott negyedébe az idegenvezetőnk, Ildikó tartott nekünk beszámolót a különböző nevezetességekről, amiket a buszban ülve láttunk. Elsőként a Collegium Hungaricum épületébe léptünk be és két ott dolgozó hölgy előadásából tudtuk meg, hogy milyen programokban vesz részt, kiket támogat a nagymúltú intézmény.  Ezután következett az eddigi legérdekesebb program, a Magyar Nagykövetség. Mivel ilyen alkalmak ritkán adódnak egy nem diplomataként dolgozó ember életében, azt hiszem, jogosan éreztük magunkban bizsergést, mikor az épület falai között sét

Szerda, 2017.07.05. Az eddigi legfárasztóbb nap. Ne rettentsen el a cím, hiszen minél fárasztóbb volt a nap, annál izgalmasabb! J Reggel a szokásosnál korábban kellett kelni, ekkor még nem is tudhattuk, mennyi séta vár ránk. Ellátogattunk a Magyar Nagykövetség épületébe, ami olyan gyönyörű volt, hogy eldöntöttük: diplomaták leszünk! A hangulatot emelte, hogy a Nagykövet úrral is találkozhattunk, aki maga mutatta be a termeket és történetüket. A nap többi részét Bécs utcáin sétálva töltöttük, eljutottunk a Művészettörténeti Múzeumba is, ahol érdekes képekkel is találkoztunk. (Ilyen volt ez a kedves kislány, akiről egy képet is csatoltunk.) Sajnos nem tudtuk körbejárni az egész múzeumot, ezért megfogadtuk, hogy a családdal is eljövünk ide. A nap zárásaként a schönbrunni kastély kertjében sétálgattunk.

Kedd, 2017.07.04. Megkésve bár, de törve nem! Az Estöri-tábor második napját ismét Fraknó várában kezdtük, ahol megnéztük a fegyvertárat. Ez nem igazán lányoknak való téma, mi mégis érdekesnek találtuk a helyet. A következő úti célunk Kismarton volt, ahol először az ebédet fogyasztottuk el (a répakrémleves nem hangozott bizalomgerjesztően, végül pozitívan csalódtunk az ételben J ), ezután meglátogattuk a várat, melynek belseje megbabonázta az egész csapatot. Idő hiányában sajnos kevés szabad programot engedhettük meg magunknak, viszont azt a rövid időt is értelmesen töltöttük el, gumicukrot vásároltunk... A hotelbe visszaérve, vacsora után meglátogattuk a várost és megállapítottuk, hogy Sopron este, kivilágítva is gyönyörű!

A mai nap rendhagyó módon indult, hiszen az Estöri-Setra 15 perccel korábban gördült ki az útra, ez Ábelt nagyon megviselte. A többi naptól eltérően ma csak egyetlen helyen jártunk, ez pedig nem más volt, mint Bécs. Városnézéssel kezdtük a programot, először busszal, később gyalogosan. Meglátogattuk a Balassi Intézet Collegium Hungaricumát, majd a Magyar Nagykövetséghez sétáltunk, ahol többek között a Nagykövet úr irodáját is megtekintettük, az épület festményeit őexcellenciája Dr. Perényi János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet mutatta be nekünk, nagy vendégszeretettel fogadtak bennünket, helyben készült pogácsával és üdítővel kínáltak, majd a látogatás fénypontjaként lehetőségem nyílt a csoportnak és a Nagykövet úrnak előadnom két dalt a Követség koncerttermének versenyzongoráján. Ezt követően a Művészettörténeti Múzeumban jártunk, ahol a szervezőktől a kiállítással kapcsolatos feladatsort kaptunk. A folytatásban Schönbrunn hatalmas és lenyűgöző kertjében tettünk sétát. Álmos

A mai napot, mint mindig, egy kiadós reggelivel kezdtük. Ezután a szokásos módon 8:30-kor indult a buszunk - utunk Ausztria fővárosába, Bécsbe vezetett az. Első megállonk a Collegium Hungaricum volt, ahol érdekes információkat tudhattunk meg a magyar kulturális intézmény múltjával és jelenével kapcsolatban. Utunkat gyalogszerrel folytattuk a Magyar Nagykövetség épületéhez. Megtiszteltetés volt bepillantani a színfalak mögé, ahol a nagy döntések születnek. De még nagyobb megtisztelés volt, hogy maga a magyar követ mutatta be néhány fontosabb festmény történetét. A bálteremben kisebb zongorakoncertet hallhattunk kisebb részben Balázs, de mindenekelőtt egy épp arra járó fiatal orgonaművész hölgy jóvoltából. A követségről a hasunkat követve tértünk be egy Mekibe, ahol egy kiadós ebédben volt részünk. Az ebéd után egy kis szabadidőt kaptunk, amit arra használtunk, hogy szuveníreket vegyünk és önállóan is körülnézzünk egy kicsit a belvárosban. Egy kis sétát követően a Kunsthistorisches Muse

Az első nap izgalmai után a második nap is különleges élményeket tartogatott számunkra. Egy kincstárlátogatással indult a mai program, ahol a versenyre való felkészülés során megismert, és a színpadi előadáshoz használt tárgyakat láthattuk testközelből. Ezután a vár fegyvertárát tekintettük meg. A ránk maradt hadieszközök kvalitása és kvantitása egyaránt lenyűgözött minket. Majd a témához kapcsolódó forráselemzést végeztünk, melynek témája Kőszeg ostroma volt. Ábelnek az a személyes véleménye, hogy a kapott forrás hiányos volt, és számára nem szolgált új ismeretekkel, de mint tudjuk, az ismétlés a tudás anyja, így neki is bizonyosan hasznos volt a foglalkozás. Ezt követően átmentünk Kismartonba, ahol egy finom ebéd elfogyasztása után körbejártuk a kastélyt profi idegenvezetéssel. Megcsodáltuk az Esterházy-család fényűző életmódjához tartozó helyiségeket és bútorokat, és bepillantást nyerhettünk a főurak mindennapjaiba. A látogatást egy könyvtártörténeti előadással zártuk, amely az

Talán unalmasan kezdem a blogbejegyzéseket, de minden nap ez történt. Szokott időben felkeltem, majd elmentem a szállodához. Ennek a napnak a menetrendje eltért az átlagostól, ugyanis nem Fraknóra, hanem Ausztria fővárosába, Bécsbe indultunk. Már a buszon elkezdődött az idegenvezetés. Először a Collegium Hungaricum épületébe tettünk látogatást. Megtudtuk, hogy mi is ez az épület és hogy mivel foglalkoznak az itt dolgozók. Ezután egy sétát tettünk a gyönyörű történelmi belvárosban, a mellettünk elhaladó lovaskocsik kíséretében. Az út közben Bécs történelméről tanultunk, idegen- vezetés keretén belül, miközben a Magyar nagykövetség épülete felé igyekeztünk. Az épület hatalmas és nagyon díszes, a Nagykövet Úr éppen nem tudott azonnal fogadni minket mert a török nagykövettel volt találkozója.  Amint tudott azonnal jött és köszöntött minket. Majd körülbelül egy félórás túrát tettünk az épületben. Innen származik a kedvenc történetem. Az egyik teremben egy zongora volt felállítva és Jáger B

A mai napunk egy szintén korai, 7 órás keléssel kezdődött. Ezután lementünk az étterembe és elfogyasztottuk a szokásosan színvonalas reggelinket. Az étkezést követően fél 9-kor indultunk Fraknóra, ahol folytattuk a várkomplexum megismerését, amit forrásfeldolgozás követett, mégpedig Kőszeg ostromával kapcsolatban. Ezután Kismartont vettük célunknak, ma ismertebb német nevén Eisenstadtot, mely település neve rémesen hasonlít Marciéhoz. A kastélylátogatás előtt a Haydnbräuban várt minket a mind minőségében, mind mennyiségében királyi lakomára hajazó étek, mely eledelünkként szolgált a délidei táplálkozásunk alkalmával. Az ízletesen elkészített sárgarépa leves után pulykasteaket fogyasztottunk borsmártással. Ezt követően átvonulva Kismarton sétáló utcáján betértünk az Esterházy-kastélyba. Ebben a klasszicista-barokk kastélyban teljes idegenvezetésben részesültünk, amit tátott szájjal követtünk, és hallgattunk végig. Itt a világhírű Haydn-termet is meglátogathattuk, mely akusztikájáró

Táborunk második napján először ismét a fraknói várat látogattuk meg, ahol megnéztük a kincstárat, majd Kőszeg 1532-es ostromával kapcsolatos feladatokat oldottunk meg. Ezek után busszal átmentünk Kismartonba. Itt ebédeltünk, majd egy izgalmas kastélytúrán vettünk részt, ahol a hercegnők lakosztályaitól a cselédek szobájáig mindent megnéztünk és közben érdekesebbnél érdekesebb történeteket hallgattunk. Ezek után még rápillanthattunk az Esterházy Melinda kiállításra, bár nagy sajnálatunkra nem volt elég időnk végignézni az egészet. Mivel sajnos késésben voltunk, mennünk kellett a következő foglalkozásra, ahol a 17. századi könyvtárakkal illetve a főurak könyvekkel ápolt kapcsolatával ismerkedtünk meg. Az előadás során több 17. századi irat részleteiből olvastunk fénymásolatokat és közösen fejtegettük meg az olykor igencsak archaikus szavakat. Sajnos a csoport ekkor került mélypontra és nem tudtunk kellőképp lelkesedni a feladatok iránt. Ezek után volt fél óra szabadidőnk, majd hazain

Ma Fraknóban kezdtük a napunkat. Először befejeztük a vár felfedezését. Megnéztük többek közt a fegyvertárat, a levéltárat és a kincstárat is.  Ezután jött a forrásfeldolgozás. Ma Kőszeg 1532-es ostromáról vetettünk össze egy magyar és egy török forrást, ezzel a forráskritikát tanultunk. A bástyák fejlődését is megvizsgáltuk, geometria szempontokból is. Majd Kismarton felé vettük utunkat. Ott először ebédeltünk, majd az Esterházy-kastélyt jártuk körbe. Kedvenceink a 600 kg össztömegű ezüst evőeszközkészlet, a csillárok és természetesen a kastély története volt. Sajnos a kertre semennyi idő, a város nézésre pedig csak nagyon kevés idő maradt, gyakorlatilag csak a boltig jutottunk el. Az estét egy kiadós vacsorával koronáztuk meg.

Az Esterházy Summer University első napja elég korán indult. Reggeli után, fél9-kor busszal indultunk Fraknóba, ahol először kb. egy órás tárlatvezetésen vettünk részt. Kívülröl és bellülről is lehetőségünk volt jobban megismerni az 1626-ban Esterházy Miklós birtokába került fraknói várat. A profi idegenvezetés után kezdődött a tábor első igazi tanulós feladata. 3 és 4 fős csapatokra bontva ismerkedtünk meg egy oklevéllel, mely 1333-ban I.Károly nevében íródott. Minden csapat különböző feladatot kapott és azon keresztül ismerkedtünk meg az említett oklevéllel. Befejezésül kipróbálhattuk (több-kevesebb sikerrel), hogy milyen tintával és lúdtollal írni. A foglalkozás után visszatértünk Sopronba, ebédeltünk és egy viszonylag hosszú idegenvezetés során fedeztük fel Sopront. Egy táborozó társunk jóvoltábol pedig részt vehettünk két kiállításon, melyekben az volt az érdekes, hogy velünk szinte egykorúak tartották az előadásokat. Miután ezek véget értek kaptunk szabadidőt Sopronban. Pár tá

Sziasztok! Nóri és Laura  vagyunk  a KKG- ből .   Ha   a z  „L&N”  aláírást látjátok  a  vlog /beje gyzés  (attól függ melyikre lesz erőnk este) alatt , akkor azt kettecskén csináltuk  ♡- ből . Ehhez a   bejegyzéshez  pedig   ajánljuk a  Herculesből a Zero to Hero  című  szám  magyar verzióját ;) Az első táboros napunkról szeretnénk egy kis  összefoglalót adni nektek, de igazából már hazudunk is, mert ez a második napunk, ugyanis vasárnap  érkeztünk  meg Sopronba .   A tényleges első napról ha minden jól megy, a ma esti  vlogban  fogunk  beszámolni. A reggelt napindító zenével kezdtük  a  szobában, így félig-meddig éberen indultunk busszal  Fraknóra , ahol  részt vettünk egy  frankó  tárlatvezetésen. (Poén copyright: Foki Tamás) A várvezetés után  forrást elemeztünk.  Egy  1333-ból származó  oklevelet  kellett értelmezni , ami elsőre nem tűnik túl izgine k , de a valóságban nagyon is az volt. És nem azért mert gyíkarcok  vagyunk.  A feladat tény

Másnap reggel a szokott időben ébredtem és a reggeli elfogyasztása után egyből a szállodába igyekeztem. Ismét a fraknói vár volt az utazásunk célpontja. Az út során sokat kérdezgettem a kortárs csoportvezetésről a többieket. Nagyon pozitívak voltak a visszajelzések. Nagyon boldog voltam. Nem találkoztam még olyan fiatalokkal, akik élvezik és értékelik a múzeumokat és a tárlatvezetést. Általában unják és megvetően néznek rám. Jó érzés volt, hogy most figyelnek és elismerik a munkámat.  A mai nap témája a fraknói várban a török- magyar háborúk és hadtörtének voltak a 16-17.században. A vár fegyvertárát is megnézhettük -ami, mint kiderült- Európában az egyik legnagyobb ilyen gyűjtemény. Több száz korabeli puska, ágyú és egyéb kiegészítő található. Majd feladatokat oldottunk meg csoportmunkában. A mi feladatunk a korabeli haditechnika ismertetése volt. Fraknó után a következő program Kismartonban volt, ahol először étkeztünk, majd a kastélyt tekintettük meg, mivel a verseny ideje alatt nem

A számunkra hajnalinak számító 7 órai reggeli után, fél kilenckor indultunk Fraknóra. Itt idegenvezető segítségével bejártuk a várat: végre megcsodálhattuk élőben is a festményeket, felfedeztük a törökök minden titkát és gyönyörködtünk a kilátásban a Feketetoronyból. Ezután következett a forrásfeldolgozás. Csütörtökhely felosztásáról szóló oklevelet vizsgáltuk meg Foki Tamás Tanár Úrral.  Új módszereket sajátítottunk el, melyeket mind a későbbi történelem tanulmányaink során, mind az életben sikerrel tudunk majd hasznosítani. Nagyon tetszett, hogy írhattunk lúdtollal és tintával, mint a kor embere. Ezek után Sopronban ebédeltünk, és itt is idegenvezető segítségével fedeztük fel a város titkait. Két kortárs előadáson is részt vettünk. Végül szabadon is bejárhattuk Sopront. Nagyon közvetlen emberekkel ismerkedtünk meg. (A táborozóknak elég ennyit írni: Laci bácsi!) Végül egy kis hegymászás után, megvacsiztunk, majd csodaszép kilátás mellett beszélgettünk a 9. emeleti teraszon a

Három és öt óra között az egész csapat sikeresen megérkezett a Hotel Sziesztába, Sopronba. A nap hátralévő részében kreatív csapatépítő játékok keretében ismerkedtünk meg új társainkkal. És a közeli kilátót is megmásztuk.

A hotelbe töltöttn első éjszaka után kipihenve - már aki - indultunk el Fraknóba. Ezt megelőzte egy kiadós reggeli. Azt meg kell jegyeznünk, hogy a busz, amivel utaztunk át Ausztiriába eléggé eltért a vásárhelyi buszoktól. De nem is ez a lényeg. Fraknóba érve megcsodálhattuk a várat és a gyönyörű tájat. Eléggé hideg volt, de azért jól éreztük magunkat. (Lábjegyzet: hosszú nadrágot viselj!) A vártúra után forrásfeldolgozás várt ránk, amit 5 csapatra osztva, külön feladatokkal ellátva adtunk elő. Így ismertük meg Csütörtökhelyet 1333-as állapotában. Miután magunkba szívtuk a rengeteg információt, Sopron egyik legjobb pizzériájában ebédeltünk. (a panaszkönyvbe: lehetett volna élesebb a kés) Ezekután lesétáltuk az ebédet egy városnézés keretében, ami sok érdekességet nyújtott. Két kortárs előadást hallgathatunk meg a holokauszttal, illetve a huszárokkal kapcsolatosan. Ez követően lehetőséget kaptunk, hogy mi magunk felfedezzük a várost. 8 körül értünk vissza a szállásunkra. Reméljük az